A kutya és a gyerek

A kutya - mondja Dr. Németh József állatorvos - számos kórokozót hordoz ugyan, de egy családban, harmonikusan tartott kutya általában olyan saját baktériumflórával rendelkezik, amire az újszülött könnyen felkészül. Ez sok esetben kevésbé jelent veszélyt, mint mondjuk az óvodába-iskolába járó testvérek által hazahurcolt idegen kórokozók. Az újszülöttet természetesen nem okos ötlet átadni a család kedvencének, hogy az össze-vissza nyalogathassa, de késõbb, a kúszó-mászó korszakban a kisbaba sokkal nagyobb ellenálló képességre tesz szert, ha egy tisztán tartott, állatorvos által legalább félévente megvizsgált családi kutyával osztja meg életterét. A kutyát meg kell tanítani arra, hogy a gyermek játékai tabuk a számára, és a gyermeket is rá kell venni ugyanerre.Egy kisbaba érkezésével minden megváltozik. Átalakulnak a szokásaink, olyan dolgokról mondunk le, ami természetes volt. A pici, a család középpontjába kerül.

 De hogyan éljen együtt a család eddigi kedvencével?
Sokan, még gyermekük születése elõtt, megszabadulnak addigi kedvencüktõl. Elfelejtik, milyen kedves, megértõ társuk volt, mennyi örömet, szeretetet kaptak tõle. De szerencsére akadnak olyan gazdik is, akik segítenek az ebnek hozzászokni a helyzethez, megkedvelni az új családtagot.

Elõkészületek
A jól szocializált kutyák, akik sokszor találkoztak már gyerekekkel, könnyebben elfogadnak egy újszülöttet falkatagként. Ha eddig még nem tettük, ajánlatos a négylábút a várandósság alatt  persze felügyelet mellett  gyerkõcökhöz szoktatni. 
A féltékenység már a várandósság ideje alatt elkezdõdhet, ha a gazdi a baba feletti örömében kevesebb idõt tölt négylábú társával, esetleg az állapotára való tekintettel nem engedni már közel magához. Pedig ha négylábú barátunk minden oltást megkapott, és féregtelenítve is lett, semmi baj nem lehet egy kutyapusziból. Ne feledjük, az eb csak akkor fogadja be a bébit, ha saját pozícióját nem érzi veszélyeztetve.
Jó trükk lehet, ha megismertetjük kutyánkat egy játék babával. Ha az álcsecsemõ jelenlétében is érzi a gazdi gondoskodását, meggyõzõdhet róla, hogy a jövevény nem jelent veszélyt a pozíciójára.

Ajándék a kórházból
Ha már megszületett a kis trónörökös, küldjünk haza a kórházból a kutyusnak egy babaillatú ruhácskát vagy pelenkát. Engedjük, hogy jól megszaglássza. Ha feladatát alaposan végezte, jutalmazzuk meg valami igazán jó falattal. Mire a pici megérkezik a kórházból, a kutya egy kellemes dologgal kapcsolja össze az illatát. 
 Fontos szabály, hogy ne engedjük játszani a pelenkával vagy a ruhácskával!

Ne féltsük túlzottan az újszülöttet, egy rendben tartott kutya baktériumflórájához könnyen hozzászokik. A nagyobb testvér, aki iskolába, óvodába jár, sokszor nagyobb veszélyt jelent. Ha a gyerekek kutya mellett nõnek fel, az immunrendszerük is sokkal erõsebb lesz. Arról nem is beszélve, mennyivel izgalmasabb egy négylábú, szõrös, mozgó valamit figyelni, mint a tapétamintát a falon vagy az ágy fölött lógó játékokat. Az eb a gyermek igazi társává válhat, lehet bohóc, testõr vagy jó barát egy személyben.
Csúszás-mászás
Mikor gyermekünk már mocorogni, mászni kezd, adódhatnak kellemetlen helyzetek. Nem könnyû feladat megértetni az aprósággal, hogy a kutya nem játékszer vagy gyûrögetni való plüssállat. A gyermeknek és a kutyusnak is meg kell tanítanunk, hogy a másik tulajdonát, birodalmát tiszteletben kell tartani. Biztosítsunk a kutya számára egy olyan helyet, ami a gyerek számára tabu. Mindig legyünk jelen, ha egymás közelében vannak. A legkedvesebb simogatás is könnyen csaphat át vad szõrhúzogatásba, amit négylábú barátunk zokon vehet. Figyeljük a kutya hangjelzéseit, hogy tudjuk, mikor kell megszabadítanunk a kúszó-mászó veszedelemtõl.

Fontos megtanítani csemeténknek, hogy a kutyát evés és pihenés közben ne zavarjuk. A gyerekekben legkésõbb 2-3 éves korukra tudatosítani kell, hogy a kutyák is élõlények, tisztelnünk kell õket, és ugyanúgy éreznek fájdalmat, mint mi.
Fontos megemlíteni, hogy kedvencünk nem csak agresszióval válaszolhat egy csecsemõ jelenlétére. Könnyen eshet depresszióba, étvágytalan, kedvetlen lesz. Ilyenkor sok figyelem és törõdés segíthet, hiszen számára a gazdi szeretete a legfontosabb.
Segítség a nevelésben
A szabályok betartásával egy kutya nem veszélyt, hanem nevelési segítséget jelenthet. A poronty gyorsabban és zökkenõmentesebben szocializálódik, megtanulja, hogyan legyen tekintettel más élõlényekre. Ha bevonjuk a kutyagondozással járó feladatokba, a felelõsségtudata is hamar kifejlõdik. Azok a gyerekek, akik kutya mellett nõnek fel, sokkal kevésbé lesznek agresszívek, és könnyebben kötnek barátságokat. Egy családi krízis vagy válás esetén különösen nagy segítség lehet egy négylábú jelenléte.

Családunk gyarapodása tehát nem ok arra, hogy a kedvencünket kitaszítsuk otthonunkból. Éppen ellenkezõleg! Ha megfogadjuk a tanácsokat, gyermekünk élete egy igaz baráttal lesz gazdagabb.
  Ha a házi kedvenc keveset találkozott még gyerekekkel, ideje, hogy barátokat keressünk neki. Hagyjuk nyugodtan, hogy  természetesen felügyelet mellett  a szomszédok vagy ismerõsök gyerekeivel játsszon.
 A baba megszületése után küldjünk haza egy használt pelenkát és egy babaillatú ruhácskát a kutyusnak. Szagoltassuk meg vele többször mindkettõt, hogy megszokja az új illatokat. Nagyon fontos, hogy az állat ne játsszon vele.
 A kórházból hazaérkezvén nyugodtan engedjük közel kedvencünket a babához. Guggoljunk le vele az állathoz, és hagyjuk, hogy jól megszaglássza. Biztosak lehetünk benne, hogy megismeri a pelenka illatát, és barátságosan reagál.
 Természetes, hogy minden újdonsült anyuka a babájával foglalkozik, de nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a mindig hûséges kutyáról sem. Éreztessük vele, hogy oszlopos tagja a családnak. Szánjunk mindennap egy kis idõt szeretgetésre, játékra.
 Ne hagyjuk egyedül porontyunkat a kutyával, még akkor sem, ha az ismerkedés zökkenõmentes volt. Ha bántja a kicsit, nem biztos, hogy a saját hibájából teszi.

 Ha ebünk már falkatagként tekint a babára, akkor meg is védi az idegenektõl. Figyeljünk nagyon, ha látogató érkezik, foglaljuk le a kutyát, hisz nem tudhatja, hogy a vendég nem akar rosszat a kicsinek.   A kutya hûséges társ, sõt, nagyszerû barát. Ha rosszat mondasz, biztosan nem fog megsértõdni, minden este hûségesen ül az ajtó elõtt, s õrzi a házat, amíg Te pihensz. Ha pedig rászánsz egy kevés idõt, hogy foglalkozz vele, akkor kitörõ örömmel fogad minden pillanatot, amit veled tölthet. Hát ezért szeretjük annyira a kutyákat.
Vannak azonban aranyszabályok, amiket be kell tartani. Sokan félnek attól, hogy gyermekük sérülést szenvedhet, ha kutya van a háznál, hiszen míg kicsi, nem értheti miért nem szabad meghúzni a kutya fülét, vagy sapkát húzni a fejére. És a kutyák ilyenkor váratlanul reagálhatnak. Ha a szülõ új kutyát vesz, elõtte áll a lehetõség, hogy olyan fajtát válasszon, amely a gyermek számára ideális; egy nyugodtabb, kedvesebb négylábút.

A kutya a legjobb tanár
 
A kutyák fontos szerepet tölthetnek be egy gyermek életében. Nemcsak óvják gazdájukat az idegenektõl, de a velük folytatott játék jótékony hatással van a gyermek fejlõdésére is. Emellett számtalan olyan dolgot is megtanulhatnak, ami késõbb elõnyükre válik; gondoskodást, felelõsségtudatot és toleranciát.

Ha a szülõ megérteti gyermekével, hogy az állatokról gondoskodni kell, a gyermek elsajátít egy olyan képességet, mely néha még a felnõttekbõl is hiányzik; a felelõsségtudatot. Ha a gyermek gondoskodhat a kutyáról, az számára egyfajta játék, hiszen eljátszhatja a felnõtt szerepét, aki gyermekérõl gondoskodik. Ebbõl a játékból azonban megtanulja mit jelent a gondoskodás.



A kutyával való játék szintén egyfajta lecke a gyermek számára. Miközben felhõtlen örömmel játszik négylábú barátjával, megtanulja, hogyan tartsa õt tiszteletben. Elõbb vagy utóbb rájön, hogy kutyája nem tûri el a durva viselkedést (fülcibálás, dobálás), hiszen számára ez kellemetlen érzés. Ebbõl a gyermek megtanulja mit jelent a tolerancia, mások tiszteletben tartása.

Néhány lépés a játékos tanuláshoz
 
1. A tolerancia
Kezdetben jobb, ha a szülõ is részt vesz a kutyával való közös játékban, hiszen a kisebb gyermekek általában nincsenek tisztában azzal, mit tûr el egy kutya és mit nem. Fontos elmagyarázni, hogy miért nem szabad bántani, cibálni a kutyát, megértetni a gyermekkel, hogy nem egy plüssjátékról, hanem élõlényrõl van szó. Ha a gyermek ezt megérti, késõbb már biztosan nem tesz olyat amiért a kutya rámordulna és ezzel megijesztené.

2. A felelõsségtudat
Rohanó világunkban szinte alig jut idõ arra, hogy gondoskodjunk állatainkról. Érdemes egy listát összeállítani, mikor mire van szüksége a kutyának. Az állateledel egy hónapra szükséges mennyiségét nagyjából ki lehet számolni, így elegendõ havonta egyszer beszerezni a szükséges tápokat, konzerveket. A gyermek felelõsségtudatának kialakításában sokat segíthet, ha õ is részt vehet a kutya gondozásában. Rábízhatjuk kezdetben az etetést, a kutya ivóvizének cseréjét, s késõbb akár sétálni is elviheti.

3. Ha megnõ a kutya
A gyermekek sokszor rajongásig szeretik a kiskutyákat, ha azonban a kis négylábú hirtelen megnõ, nem egyszer elvesztik érdeklõdésüket. Érdemes közös programokat szervezni, új játékokat kitalálni, ami a gyermek számára nemcsak kikapcsolódást, de önbizalmat is ad. Érdemes lehet hétvégenként kutyaiskolába járni, ahol az új feladatokat a gyermek taníthatja meg kedvencének, s a szórakozás mellett sikerélményeket is szerezhet.

4. A kreativitás növelése
A gyermekek számára mindig nagy örömet okoz, ha játszhatnak, és alkothatnak valami újat. Ha kedvenc négylábú barátjuknak is köze van a tevékenységhez, még nagyobb lelkesedéssel fognak hozzá. Érdemes új kutyaólat, vagy takarót készíteni a négylábú családtagnak, melyben a gyermek is részt vehet.