A kutya tanítása

A kutya, mint tudjuk megkapta az "ember leghûségesebb barátja" címet, és a hûség melletti egyik legkiemelkedõbb pozitív tulajdonsága a magas intelligencia. Fajtánként ez az intelligencia eltérõ, de összességében mondhatjuk, hogy a kutya egy rendkívül okos és értelmes jószág. Milyen egy jólnevelt kutya? Egy jólnevelt kutya mindig szófogadó, örömmel tanul új trükköket, nem verekszik, és ismeri az alapvetõ trükköket. Hogyan tanítsuk be a kutyust? Fontos, hogy a kutya NE legyen elkényeztetve, mindig küzdjön meg a jutalomért. Ha fiatal kutyáról van szó, akkor az elsõ dolog ami betanítandó az a szobatisztaság. Ha emeletes házban laksz, és még nem viheted ki sétálni, akkor tegyél le egy ÁLLANDÓ helyre neki almot, és igyekezz tudatára adni, hogy neki ott kell elvégeznie a dolgát. Ha elsõre sikerül, akkor nagyon dícsérd meg, adj neki jutalomfalatot, és õ mindig ott fogja elvégezni a dolgát, mert tudja, hogy a gazdi örül neki, és jutalmat kap érte. Ha megvan a szobatisztaság, és 100%-osan tudja mi a dolga, akkor jöhet a kutya szófogadásra való betaníttatása. Ezt otthon kezdjük el gyakorolni vele, elsõsorban a "marad" és a "mehetsz" paranccsal. Ha ezt otthon a kutya rendesen tudja, akkor jöhet az elsõ póráz nélküli séta, légy éber nehogy valami butaságot csináljon amiatt például, hogy meglát egy másik kutyát. Ha teljesen szófogadó a kutya, akkor és csak akkor taníthatók be neki az alap trükkök (ül, fekszik, borul, pacsi, másik manccsal pasi, piti, stb.), amelyeket ezután garantáltan nem lesz nehéz megtanulni, csak idõ kérdése :)

Egy kutya általában fél éves korától tanítható az alaptrükkökre, légy vele türelmes, és ne szidd meg ha valami nem megy neki! Ez olyan mintha neked akarnák elmagyarázni, a mikrodermabrázió jelentését, de te nem értenéd meg rögtön (jó ez lehet, hogy hülye példa volt, de egy kutya nyílván nem annyira értelmes, mint egy ember).

Egyszerû házi kedvencünket is meg lehet tanítani a társas együttélés minimális szabályaira. Anélkül sétáltathatjuk az utcán, hogy az árokba rántana minket egy macska vagy egy másik kutya láttán. Bátran elmehetünk vele vendégségbe, nem kell szégyenkezzünk, hogy a kutyus fékezhetetlenül rohangál a lakásban, feldönti a kis gyerekeket és mindent összepiszkít. Ez a képzés alapfoka, a szocializáció és a nevelés.
A képzés az a célirányos tevékenység, amikor kutyánkat megtanítjuk mindarra, amit egy adott tevékenység során elvárunk tõle (nyomkövetés, õrzõ-védõ képzés, vadászat, agility, segítõ tevékenység, vakvezetés, fogyatékosokkal vagy gyerekekkel végzett terápiás, illetve fejlesztõ munka, stb.). Ez komoly, évekig tartó, nagy kitartást és következetességet igénylõ feladat, mind a kiképzõ személy, mind a kutya számára, de a vele járó öröm, hogy a kutyám velem dolgozik, a kommunikáció ember és az állat között kialakuló magas foka, az elért eredmények mind-mind továbblépésre inspirálnak.

Pórázon vezetés

A kutya feladata, hogy a vezetõje mellett haladjon lépésben és futásban egyaránt

Sétáláskor a kutya helye mindig a bal oldalunkon van. Vedd pórázra a kutyát, de ne engedd túl hosszúra, viszont ne is feszüljön. A "Lábhoz!" vezényszóval indulj el vele, és ha eltávolodna elõre, határozottan rántsd vissza a pórázzal, és szólj rá ismét. A kutya vállának egy vonalban kell lennie a lábaddal. Ha egyenesen már jól követ, akkor próbálkozhatsz a bal és a jobb kanyarodással. Balra forduláskor lépj ki egy nagyobbat a kutya elé balra. Ezzel elkerülöd, hogy tovább haladjon egyenesen, mert a lábad balra fogja téríteni. Jobbra forduláskor mikor fordulsz, rántsd jobbra a pórázt, ne engedd, hogy elõre menjen.

Behívás

A fegyelmezett kutyától elvárjuk, hogy hívó szóra vagy jelre azonnal gazdájához visszatérjen.

Ez az egyik legfontosabb, legalapvetõbb és a legnehezebb feladat, amit a kutyának tudnia kell.
Eleinte gyakoroljuk úgy, hogy a kutyánk pórázon van. Távolodjunk el tõle, forduljunk felé, és adjuk ki a "hozzám" vezényszót. Ha erre nem kapná fel a fejét, akkor elõbb hívjuk a nevén. Ha erre sem reagál, próbáljunk meg távolodni tõle, vagy guggoljunk le, esetleg mutassuk fel egyik kedvenc játékát.
Semmiképp se szidjuk össze, ha nem engedelmeskedik, ne rángassuk, ne üssük meg, ugyanis késõbb nem szívesen jön hozzánk, mivel úgy gondolja, ha odamegy, csak verést kap.
Ha pórázzal tökéletesen megy, megpróbálhatjuk anélkül, késõbb egyre távolabbról is.

Ültetés

Célszerû a kutyát pórázra venni hozzá. Legyen nálad valami jutalomfalat. Állj a kutyád mellé közvetlenül, úgy, hogy õ a bal oldaladon legyen, jobb kezedben tartsd a pórázt úgy, hogy feszüljön. Add ki az "ül" parancsot, bal kezedet a kutya marjától húzd a fara felé, és nyomd le azt.

Ha ez sikerült, jutalmazd meg.
Ha pórázzal már megy, ezt is próbáld meg anélkül, késõbb távolabbról is (ez csak úgy fog menni, ha a kutyád már tudja a helyben maradást.)

Fektetés

A póráz kezdetben legyen a kutyán. Ültessük le, majd a "Feküdj!" parancsszót kiadva jobb kezünkkel húzzuk a föld felé a pórázt, ballal pedig nyomjuk lefelé a kutya marját.
Másik módszer, ha egy kis jutalom falatot tartunk az egyik kezünkbe, és a föld felé közelítünk vele, mire a kutya követi a kezünket, és lefekszik.
Itt is segíthetünk neki azzal, ha a nyakánál lefele nyomjuk õt.
Ha lefeküdt, jutalmazzuk, adjuk neki az eledelt. Próbáljuk egy kis idõre fekve tartani, nem jó, ha azonnal felpattan.
Ha így már megy, póráz nélkül is kipróbálhatjuk. Ezután pedig kicsit távolabbról is. Ekkor álljunk vele szembe, ültessük le, hogy helyben maradjon.
Távolodjunk el, (kezdetben egy - két lépésre), nyújtsuk ki a jobb kezünket vállmagasságban elõre, tenyérrel lefele, majd mutassunk vele a föld felé,

Helyben maradás

Nehéz gyakorlat, mert minden kutya ragaszkodik a gazdájához, és az most otthagyja õt, eltávolodik tõle. Éppen ezért, ennél a gyakorlatnál igen nagy türelemmel kell lennünk a kutyánkkal szemben.

Eleinte itt is célszerû pórázon tartani a kutyát.
Álljunk elé, ültessük le, majd tenyerünket tartsuk ki vállmagasságban elõre és adjuk ki a parancsot: "MARADJ!". Óvatosan távolodjunk tõle, kezünket továbbra is kitartva. Ha megmozdulna, kicsit rántsuk vissza a pórázt. Semmiképp ne legyünk vele durvák. Próbáljunk meg kisebb, majd késõbb egyre nagyobb köröket írni körülötte.
Ha már megy vegyük le a pórázt, és gyakoroljuk úgy, egyre távolabbról.

Távolról ne dicsérjük a kutyát, mert könnyen megtörténhet, hogy elindul felénk!

A sikeres oktatás és a gyors tanulás titka a kitartás, a nyugalom és a pozitív motiváció, azaz a dicséret és a jutalom.

A gyakorlat ne legyenek hosszúak, és csak akkor kezdjük el, ha kutyusunk is érdeklõdõ, aktív és akkor hagyjuk abba, amikor õ még szívesen folytatná, vagyis ne várjuk meg, míg a kutya megunja a gyakorlatozást.